5. fejezet

Szóval meg is érkeztem ezzel a bizonyos ötödik fejezettel. Köszönjük a 6 (!) feliratkozót és a kommentet az előző fejezethez. Remélem most sem felejtitek el, hogyan kell kommentet írni.

Jó olvasást! xx.

Mia szemszöge

- Te itt?! - mondtuk ki egyszerre Louis-val, akivel előző este beszélgettem neten.

Khm... Nem gondoltam volna, hogy valaha is találkozom vele. Csak azért beszéltem vele, mert én nem vagyok annyira bunkó, hogy ha valaki ír ne írjak vissza, de mint kiderült Louis jó fej, mármint interneten keresztül.

- Louis, csak nem ez az a csaj,akit a múltkor részegen lesmároltál? - kérdezte... Ööö... A göndör hajú srác.

- Mi? Én erről miért nem tudtam? - tette csípőre a kezét Amber.

- Mert nem ismerem...személyesen.

- Na, jó örültünk a találkozásnak, de mi most léptünk bulizni - intett a fekete hajú kreol bőrű helyes fiú.

- Sajnálom, de nem mehettek - rántotta vissza Amber a fekete hajút.

- Miért? - húzta fel szemöldökét

- Mert ti nem mentek innen sehova. Itt maradtok és szépen bementek a házba - utasítottam őket

- És ha nem? - fordult felém a fekete hajú.

- Fiúk! Hagyjuk. Bemegyünk - kacsintott a szőke hajú fiú

Tudtam, hogy most éppen abban mesterkednek, hogy bemennek és egy fél óra múlva szépen elhúznak. Bementek a házba, még az ajtóból integettek egyet. Visszaintettünk egy műmosoly kíséretében.

Ezúttal egy másik őrhelyet kerestünk magunknak. Kiszúrtam egy nagy bokrot, ahonnan tökéletes a rálátás az egész 'villára'.

- Gyere. Az ott jó lesz - mutogattam a következő „őrhelyünkre”.

Bebújtunk a bokorba, majd figyeltük az eseményeket. Meguntam a figyelést.

- Hallod, ezek kik, hogy ennyire vigyázni kell rájuk? - leültem a földre, de hamar fel is ugrottam, mert egy hangya mászott a lábamon.

- Nem tudom. De elég nagy az arcuk.

- Jah - értettem egyet vele - Nézd! Ott mennek! - mutogattam.

- De. Hát, ki sem nyílt az ajtó.

- Kimentek a hátsó ajtón. Hát jó fiúk, ha harc, hát legyen harc - majd futni kezdtünk

Szerencsére nem vettek minket észre. Hangtalanul mögéjük osontunk. Elkaptam egyikőjük kezét, majd tekertem rajta egyet és a mellettünk elhelyezkedő mobil wc-nek nyomtam. Amber is hasonlóan cselekedett.

- Kérlek, engedj el! - nyöszörgött Louis - Jó kisfiú leszek.

- Tudod, azok, akik éppen bulizni akarnak szökni, nem éppen lehet jó kisfiúnak nevezni - vigyorogtam és elengedtem.

- Figyeljetek! - emelte fel hangját Amber - Tudjátok nekem és Miának az a feladatunk, hogy megakadályozzuk, hogy kiszökjetek, szóval mi vagyunk az éjjeli őreitek - világosította fel őket.

A fiúk hatalmas röhögésben törtek ki.

- Igen. Na, most velünk jöttök. - rángattam a göndörkét.

Természetesen a ház felé vezettem őket. Amber hátulról biztosította a terepet. Elég furcsának tartottam, hogy két lány vigyáz öt fiúra. A villa előtt megálltunk.

- Kinél van kulcs? - kérdezte Louis

- De hát te hoztad a kulcsot! - nézett rá zavarodottan a fekete hajú.

- Nem, én biztos, hogy nem! Arról volt szó, hogy Harry hozza a kulcsot- mutatott a göndörkére.

- Ne rám nézzetek, nálam nincs kulcs - tárta szét Harry a kezét

- Jó mindegy. Nálunk van kulcs. De melyik is az? - emeltem a magasba a kulcscsomómat.

- Nektek van hozzánk kulcsotok? - nézett ijedten a szöszi.

- Aha - bólintottam - Próba szerencse, kipróbálom találomra az egyik kulcsot.

Az első kezembe akadó kulcsot a zárba dugtam és láss csodát az ajtó kinyílt. Gyönyörű és tágas volt. Sokkal szebb volt, mint a mi kis házikónk. Szerintem az éjszaka hátralevő részét itt bent töltjük.

- Hahó! - hadonászott a levegőben a tesókám - Mivel egész nyáron itt leszünk, ezért jó lenne megismerni egymást. Szóval kezdjük egy bemutatkozással. Amber Clark vagyok.

- Én, pedig Mia Clark - mosolyogtam

- Helló, én Harry Styles vagyok - odajött és megölelt engem és Ambert is.

Kicsit furának tartottam, ezt a hirtelen közelséget, de Amber is hasonló arcot vágott, mint én.

- Niall Horan - mondta, a srácnak erős ír akcentusa volt

- Liam Payne - integetett kedvesen.

- Zayn - ránk sem figyelt, csak kimondta a nevét.

- Na, mi van, már annyira sem méltatsz minket, hogy megoszd velünk a teljes neved? - ált le vele veszekedni. Természetesen Amber, ki más?

- Akkor, ha úgy jobban tetszik a kis puffogósnak, akkor Zayn Malik - flegmázott velünk továbbra is.

- And i'm Jennifer - integetett Louis.

Hangos nevetésben törtünk ki.

Nem mindegyik fiú szimpatikus, ott van például Zayn, hú, hát őt nem bírom. Louis is más így „élőben”. Úgy összességében egyik fiút sem kedvelem annyira - gondolkoztam magamban.

- Ha már be vagyunk ide zárva, akkor töltsük hasznosan az időt - mondta Louis.

- Például alvással? - szólt közbe a testvérem.

- Nem. Én üvegezésre gondoltam - vigyorgott Louis.

- Jó tőlem játszatok. Majd jót röhögünk rajtatok - mosolygott Amber.

- Ti nem játszotok velünk? - kérdezte szomorúan Harry.

- Én benne lennék, de Ambert még rá kell beszélni - mutogattam rá.

- Amber, kérlek - mondta kedvesen (?) Zayn.